Magyarok Nagyasszonya Kápolna és Oltár - Csodaszarvas
Vatikán – Szent Péter Bazilikában „MAGYAROK NAGYASSZONYA” Kápolna és oltár (1980) - kép
MAGYAROK NAGYASSZONYA” Kápolna és oltár (1980) - Magna Domina Hungarorum - „
Vatikán – Szent Péter Bazilika.
A Vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnát II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelte fel.
Magyar alkotásról van szó. Szent István felajánlja a „Magyar Szent Koronát” a Magyarok Nagyasszonyának, háttérben arany lemezen: Csodaszarvas motívumok
(képen nem látszik, de van még Életfa, és Árpádkorabeli tarsolylemez motívumok. Illetve Magyar Szentek képei az oldalsó falakon)
A vatikáni magyar kápolna annak a 9. századi zarándokháznak és az ahhoz tartozó kápolnának az örököse, amelyet Szent István király emelt a magyar zarándokok számára. Ez a középkori épületegyüttes 1776-ig állt, mígnem az új Szent Péter-bazilika sekrestyéjének bővítése miatt kényszerűen lebontották.
A vatikáni magyar kápolna gondolatát Lékai László bíboros, prímás vetette fel, aki az 1977-ben megtartott bíborosi konzisztórium alkalmával azzal a kéréssel fordult VI. Pál pápához, hogy a lebontott, ősi magyar szentély helyett, a Szent Péter-bazilika altemplomában jelöljön ki helyet a magyar kápolna kialakítására.
Lékai bíboros egyben meghatározta a kápolna létrehozásának eszmei célját is:
„Első célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya kápolna, a Szent István-féle szellemi örökség folytatása legyen
Második célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya római otthonában testvérként találkozzanak az itthoni és külföldi magyarok
Végül a kápolna harmadik célja a Pax Europae, Európa békéje kimunkálásában irányt mutatni a magyar szentek éltéből vett jelenetekkel, amelyek a kápolna falait díszítik”.
A tervet VI. Pál nagylelkűen felkarolta és a San Pietro „grottának” nevezett altemplomában egy addig raktárnak használt helyiséget jelölt ki a magyar kápolna számára. A grotta a pápák temetkezési helye, itt nyugszik az építkezés ideje alatt elhunyt VI. Pál pápa is.
Meghívásos pályázat alapján hat jó nevű magyar szobrász kapott megbízást az oldalfalak domborműveinek elkészítésére (Csikszentmihályi Róbert, Kiss Kovács Gyula, Kiss Nagy András, Kiss Sándor, Kő Pál és Marton László). A stiláris különbségek ellenére a belső tér egységének megteremtése érdekében a művészek vállalták, hogy a domborműveket azonos nagyságrendben, édesvízi kemény mészkőből (travertin) készítik.
Az egyenes záródású hátfal egész felületét Varga Imre Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész rézdomborítása tölti ki a Árpád-kori magyar tarsolylemezek életfamotívumaival és három-három szkíta aranyszarvas ábrázolásával.
Gyermekét (Jézust) tartó ősi Nagyasszony-tiszteletet kifejező szobor található az arany-csodaszarvas fal előtt. A szentély első ajtónyílásának lépcsőjéről lép le a kompozíció második figurája – Szent István király –, vállán az acéllemezből készült koronázó palásttal, jobbjában a Szent Koronával. A jelenet azt a pillanatot idézi, amikor az országépítő király felismeri a jövő útját és a Magyarok Nagyasszonyának védelmébe ajánlja az országot.
A kápolna zárófalának díszítésére a Rómában élő, magyar származású Amerigo Tot-ot (Tóth Imre) kérték fel, aki ellipszis alakú bronz domborművét egy-egy jelenettel négy mezőre osztotta: II. Szilveszter pápa a magyaroktól ellopott „Magyar Szent Koronát” vissza küldi Szent Istvánnak, III. Kallixtusz a nándorfehérvári győzelem emlékére elrendeli a déli harangszót. A harmadik mezőben a kápolna-adományozó VI. Pál és Lékai bíboros, a negyediken pedig a kápolna 1980. évi megáldásának jelenete látható.
A hosszanti falat eredetileg tíz-tíz dombormű díszítette, a magyar szentek és boldogok életéből vett egy-egy jelenettel. Az első csoporthoz azok tartoznak, akik Magyarországon születtek és itt is éltek: Szent István, Szent Imre, Szent László, Árpád-házi Szent Margit és Boldog Özséb. A második csoportot alkotják azok, akik külhonból érkeztek hazánkba: Boldog Gizella, Szent Adalbert, Szent Gellért és Boldog Dominici János. A harmadik csoportban azok kaptak helyet, akik tőlünk származtak idegen földre, és ott tevékenykedtek: Boldog Magyar Mózes, Skóciai Szent Margit, Boldog Piroska (azaz Iréné), Árpád-házi Szent Erzsébet, Boldog Szalóme, Szent Izabella (azaz Portugáliai Szent Erzsébet), Toulouse-i Szent Lajos, Boldog Erzsébet szűz, Szent Kinga, Boldog Jolán, Szent Hedvig (azaz Jadwiga).
Képek: https://www.kozterkep.hu/16783/szent-istvan-felajanlja-a-koronat-szuz-marianak-1#vetito=403951
2 db cikk
A vatikáni magyar kápolna (cikk, 2005-ben íródott)
https://www.magyarkurir.hu/hirek/vatikani-magyar-kapolna/
Vatikáni újság 1980. október 9-i számában megjelent cikkek ismertetés
