MIÓTA SZÁMOLJUK AZ ÉVEKET ?

         Ha időszámításunkat emlegetjük, értelemszerűen a modern európai kronológiára gondolunk, amely Krisztus születésétől számolja az éveket.
     Ám ezt a naptárat csak viszonylag későn, a 11. század után vette használatba Európa, Kelet-Európában pedig csak a 18. században terjedt el. De akkor hogyan számolták az esztendőket korai őseink? Mit gondoltak például arról, hogy hányban történt a hon-vissza-foglalás, a niceai zsinat vagy Róma bukása?
      A korai időkben, így a középkor első századaiban a királyok uralkodási évei szerint keltezték a fontos iratokat, rendeleteket, döntéseket, ha egyáltalán keltezték.

Magyarországon először 1232-ben jelenik meg a keltezés
        Évszámot először IV. Béla leveleiben találunk, s csak jóval később, a 14. században válik általánossá az évmegjelölés. Ekkoriban azonban nem a ma használt, Krisztus születése utáni időt jelölik az írnokok, hanem többnyire a király trónra lépésének idejét.
          Az uralkodói évek szerinti keltezés Európában a középkori királyságokban, de még a Bizánci Birodalomban is jellegzetes időmeghatározó módszer volt.

OKMÁNYOK ÉRÁJA
          Az okmányok érája, kb Nagy Sándor halála után létrejött, Szeleukida birodalom uralkodója, az első nagy győzelmétől kezdte el, sorszámozni az éveket. Kezdőnapja a Nagy Sándor halálát (i. e. 323) követő 12. év volt.
Szeleukida időszámítás egyszerűségénél fogva az egész Közel-Keleten hamar elterjedt, az uralkodók e keltezés szerint adták ki hivatalos irataikat, ezért az időszak neve „az okmányok érája” lett.
Használata messze túlélte a Szeleukida-dinasztia uralmát, és csak a 8. században szorult ki a használatból.

AB URBE CONDITA
A szeleukida éra valósággal iskolát teremtett. A példát más dinasztiák, városok, államok is követték.

ARSZAKÍDA-PÁRTUS SZKÍTA
Az Arsakida-dinasztia uralma alatt álló Pártus Birodalomban például bevezették az arsakida érát (ennek kezdőéve i. e. 247 volt).

A szeleukida rendszernek hamar kialakult a nyugati párja is. A római történetírók nagyjából az i. e. 3. századtól kezdve egyes fontosabb eseményekről igyekeztek megállapítani, hogy azok a város alapítása után „ab urbe condita” (rövidítve: a. u. c.) hány évvel történtek.

RÓMA VÁROS ALAPÍTÁSÁNAK DÁTUMA (csupán ie 100 körül számolták ki !)

A város alapítása jó kiindulópontnak tűnt, csakhogy ehhez meg kellett állapítani, mikor született Róma. A különböző kísérletek közül végül a közvélemény Marcus Terentius Varrónak az i. e. 100 körüli évtizedek nagy tudósának elméletét fogadta el, amely szerint Romulus a hatodik olimpiász harmadik évében, azaz i. e. 754-ben alapította a várost. A fix pont tehát megvolt, ám a szeleukida logika római változatát sokáig csak elvétve, történelmi céllal és jobbára csak fontos események időpontjának ünnepélyes rögzítése céljából alkalmazták.

TELJES CIKK: Időszámításunk születése
https://kultura.hu/idoszamitasunk-szuletese/