Az Évkörben 7 Boldogasszony ünnep volt Magyarországon. Ez a Boldogasszony ünnepkör magyar sajátosság, más országokban nincs Boldogasszony kultusz és ünnepkör.
(a vatikáni-...-papság) összemosta Boldogasszony-t Mária-val, de ők 2 külön személy, nem ugyanaz.

Boldogasszony
Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkre mutat. Boldogasszonyunk ősanyai, istenanyai gyökereket mutat.
A Boldogasszonyság magába foglalja a Fény őrzését, annak visszaadását, Ő a kapuja életnek- halálnak, Ő a Föld, melyből minden földi élet sarjad és Ő az, aki befogadja a már nem használt testet, hogy újra születhessen általa. Óvja, védi a föld teremtményeit.
Allegorikusan a magyar néphagyományban Ő a magyar Föld, ami össze van kapcsolva egy égi magyar földdel, amiből folyamatosan újraszülethetik a magyar élet. Ez azt feltételezi, hogy egy növényi szemléletű, női princípiumot elfogadó világképet hordoz a magyar lélek Boldogasszonyról.
Boldogasszony ünnepeink az esztendő körén ciklikusan megjelenik, és mindegy szorosan összekapcsolódik a női princípiumokkal, a természet rendjével és kozmikus erejével.
Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, pedig jóval több ismert a haza területén. De mindenhol csak 7 Boldogasszony ünnepet ünnepelnek. Itt a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk. 

BOLDOGASSZONY : Égi Édesanyánkként, Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük. 7 ünnepe,
a Természet rendjéhez és az évkör működéséhez kapcsolódnak ezen ünnepek:

1.) Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe
2.) Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe
3.) Július 2. – Sarlós Boldogasszony ünnepe
4.) Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe, Napbaöltözött boldogasszony
5.) Szeptember 8. – Kisboldogasszony ünnepe
6.) Október 7. – Olvasós Boldogasszony ünnepe
7.) December 8. – Földtiltó Boldogasszony ünnepe

JÚLIUS 2 - SARLÓS BOLDOGASSZONY

Sarlós Boldogasszonyok napja igazi aratóünnep,

NÉPI HAGYOMÁNYOK
Mint magyar neve is mutatja, a sarlós Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományok javarészt a búzaaratással függnek össze. Az emberiség aratószerszáma hosszú ideig a sarló volt, amellyel az aratás nem igényelt különösebb munkaszervezést. Az arató amit learatott, kévébe is kötötte.
E napon az aratók megjelentek a templomban, ahol a pap megáldotta őket és szerszámaikat. Egyes vidékeken szokásban volt a gyógynövényszentelés is; a Sarlós Boldogasszony napján gyűjtött füveket hatásosnak vélték női betegségek ellen. Szeged környékén fodormentát szenteltek, melyből később gyógyteát főztek.
E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették.
Szil községben, miután a pap megáldotta őket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában. Ezután hazatértek ünnepelni, majd az aratás másnap, július 3-án kezdődött.
Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette.
Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár.
Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, utána még 40 napig esni fog.

ARATÁS - GABONA - KENYÉR- ÉLET
Hasonlóan az aratáshoz kapcsolódó más ünnepekhez, ezen a napon is fontos szerep jutott az élet jelképének, a gabonának, általa pedig az új kenyérnek. A falu apraja-nagyja kivonult a határba, és a rekkenő hőséggel dacolva a búzaföldön kalászokat szedtek, abból pedig búzaboronát fontak. Az ünneplőruhás emberek vágtak egy rendet a táblából, de további munkát már nem végeztek.

Általában az aratást a búzatábla keleti sarkában kezdték el. Imádkoztak, és az első két kévét kereszt alakban a földre helyezték.

Volt, aki nem a gabonatáblában szorgoskodott, hanem a természetet figyelve az erdőt, a csalitost járta. Ilyenkor ugyanis sokan gyógynövényeket gyűjtöttek. Ezeket a pap felszentelte, és a hívők biztosra vették, hogy különösen hatásosak a nők panaszai ellen.

A Magyar Királyság földjére lépő utazóknak feltűnt, hogy hazánkban milyen erős Szűz Mária kultusza. Népünk hűségesen megőrizte a hozzá kapcsolódó hagyományokat, a családok pedig ügyeltek arra, hogy ezek a szép szokásaink nemzedékről nemzedékre szálljanak mindenütt, ahol magyarok élnek.

Az egyházi hagyomány szerint ekkor találkozott Mária és Erzsébet. Találkozásukkor a két magzat a hasukban megmozdult, érzékelték egymást. Jézus és (Keresztelő) János.

SZENTÍRÁSI BIBLIAI TÖRTÉNT

Szűz Mária Gábor arkangyaltól megtudta, hogy Erzsébet nevű rokona, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá.

A Biblia tanítása szerint Gábriel arkangyal adta Szűz Mária tudtára, hogy egy kedves rokona, az unokatestvére nemsokára szülni fog. Az Erzsébet méhében hordott gyermek nem volt más, mint János, akit a keresztények Keresztelő Szent Jánosként tisztelnek. Szűz Mária mindenképpen segíteni akart Erzsébetnek. Tudta, hogy a terhesség utolsó szakaszában egy nőnek különösen jólesik az odafigyelés és a segítségnyújtás. Hosszú utat kellett megtennie, míg elért Erzsébethez.

SZŰZ MÁRIA ÉS ERZSÉBET ROKONI KAPCSOLAT (Pártus-Szkíta-Adiabenei Királyság)
Pártus-Szkíta Király leányai: Szent Anna, aki égi fénymagtól fogant, és szülte Szűz Máriát.
Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Pártus-Adiabenei-Szkíta Királyság.
Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Később megszületett gyermekük, Keresztelő János, Jézus előfutára.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a kereszténység arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet.
A római egyház áthelyezte ezen ünnepet:
A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban – így Magyarországon is – napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli.