2023. júl 31.

Emésztő enzimeink nélkül NINCS emésztésünk!

írta: Mandala75

Ha az emésztésünk nem megfelelő, a bevitt tápanyagok felhasználása sem lesz tökéletes.

Az emésztőszervrendszer feladata, hogy az elfogyasztott táplálékot alkotóelemeire bontsa, a számára szükséges részecskéket felszívja a keringésbe, ami pedig nem kell, azt széklet formájában ürítse.

Fizikai és kémiai emésztés is történik. A legjobban felszerelt laboratórium is elbújhat beleink mellett: az emésztés olyan komplex folyamatok és munkájukat hatékonyan végző "vegyszerek" segítségével zajlik, ami bármelyik vegyésznek becsületére válna.

A táplálék feldolgozása fizikai és kémiai folyamatok segítségével történek. A fizikai folyamatok célja, hogy az elfogyasztott étel minél homogénebb legyen, részecskéi még kisebb részecskékké darabolódjanak. Ez a fogak, illetve az izmos bélfalak perisztaltikus mozgásának segítségével valósul meg

A kémiai folyamatok ennél jóval bonyolultabbak. Amint bekerül a falat a szájüregbe, vegyi támadások sorozata veszi kezdetét. Először a nyálban található keményítőbontó enzim, az amiláz indítja a rohamot. Az alfa-amiláz a keményítőt és a glikogént emészti maltózmolekulákká, de ez a folyamat rövid ideig tart, ezért részleges: a lényegi munka még hátravan.

A gyomor már komolyabban veszi feladatát. Falának fedősejtjei gyomorsavat termelnek, mely nem más, mint sósav. Ez egyrészt védi a gyomrot a betolakodó kórokozóktól, másrészt a fősejtek által termelt pepszinogént az aktív fehérjebontó pepszinné aktiválja. Ezzel megkezdődik a fehérjék emésztése. A pepszin a 20-féle aminosav közül csak néhány mellett tudja felbontani a peptidkötést, ezért a gyomorban lezajló fehérjeemésztés részleges, kisebb-nagyobb polipeptideket, fehérje-építőköveket eredményez.

Az ekkorra már hígan folyó és részben megemésztett gyomortartalom a perisztaltikus mozgás segítségével a középbélbe (vékonybél) ürül. Ez a rész kis túlzással testünk boszorkánykonyhájának tekinthető. Itt folytatódik és be is fejeződik az emésztés, azaz a fehérjék, szénhidrátok és zsírok akkora részecskékké bontása, melyeket szerveztünk a bélbolyhokon keresztül már fel tud szívni.

A gyomrunkon keresztül a savas gyomortartalom tehát a patkóbélbe, a vékonybél első szakaszába ürül. A továbbiakban lúgos kémhatású emésztőnedvekkel keveredik: az epével, a hasnyállal és a bélnedvvel.

Az epét a máj folyamatosan termeli, majd az epehólyagban tárolja. A patkóbélbe jutó táplálék idegi és hormonális hatások révén összehúzódásra ingerli az epehólyagot, aminek következtében az epe a közös epevezetéken keresztül kis adagokban a patkóbélbe jut.

Az epében nincs ugyan emésztőenzim, feladata mégis nélkülözhetetlen: a béltartalomban lévő lipideket emulgeálja, magyarul a nagyobb zsírcseppeket kisebb zsírcseppékké bontja, hogy a lipáz nevű mésztőenzim hozzájuk férhessen.

A patkóbél kanyarulatához illeszkedik a hasnyálmirigy, mely a hasnyálat termeli. Ebben az emésztőnedvben a következő enzimek találhatók:

Tripszin, kimotripszin és karboxipeptidáz-A
Ezek a fehérjéket aminosavakra, illetve két-három aminosavból álló di-és tripeptidekre bontják.
Lipáz
Ez az enzim felelős az epe által feldarabolt a zsír-és olajcseppecskék szétbontásáért.
Alfa-amiláz
A nyálamilázhoz hasonlóan a keményítőt és glikogént, azaz a szénhidrát-óriásmolekulákat bontja kisebb egységekre.
Nukleázok
A nukleinsavakat nukleotidokra hasítják.

Végül a bélnedv a vékonybél saját mirigyeiben képződik. Víz, ionok és mucin mellett fontos emésztőenzimeket (aminopeptidáz, dipeptidáz, maltáz, szacharáz, laktáz, nukleotidázok) tartalmaz, melyek a bélhámsejtek felületén vagy belsejében befejezik az emésztést.

Ha meg akarjuk érteni az emésztési problémáinkat:

nem árt tisztában lenni pár ténnyel. Az első és talán legfontosabb ilyen tény: ha a hasnyálmirigyünk nem tud, vagy nem termel elég emésztőenzimet, emésztési problémák lépnek fel.

Az emésztőenzimek elsősorban az emésztési folyamatokban játszanak megkerülhetetlen szerepet, ugyanis a tápanyagok megfelelő lebontásáért felelősek. Azonban az immunrendszer egészségének megőrzéséből és a hormonok termeléséből is kiveszik a részüket, illetve a vitaminok és ásványi anyagok raktározásában is támogatják a szervezet munkáját.

Az enzimek nagy részét a szervezet természetes úton képes előállítani, és minden enzimnek külön feladat jut. A legtöbb enzim a hasnyálmirigyben termelődik, azonban a máj és a gyomor, illetve a szájüregben található nyálmirigyek is kiveszik a részüket az előállításukból. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden enzim állítható elő természetes úton, hiszen vannak olyan enzimfajták, amelyek csakis táplálkozás útján pótolhatók.

Mik azok az emésztőenzimek?

Az enzimek számos fontos funkció ellátásáért felelősek a szervezetben. Az emésztőenzimek olyan fehérjemolekulák, amelyek felgyorsítják a kémiai reakciókat, ezáltal pedig hozzájárulnak a megfelelő emésztéshez és anyagcseréhez, továbbá a méregtelenítéshez is.

Emésztő enzimeink nélkül NINCS emésztésünk!

Ha az emésztésünk nem megfelelő, a bevitt tápanyagok felhasználása sem lesz tökéletes, így hiányállapotok alakulhatnak ki, melyek betegségekhez vezethetnek. A rossz emésztés hatására káros mikroorganizmusok is elszaporodhatnak a bélrendszerben, így felborul a bélflóra egyensúlya. A jó emésztéshez nemcsak egészséges gyomorra és bélrendszerre, valamint a kiegyensúlyozott bélflórára, hanem megfelelő mennyiségű és fajtájú emésztőenzimre is szükségünk van. A mennyiség mellett igen fontos az emésztőenzimek változatossága is, hiszen a különböző tápanyagokat más és más fajtájú emésztőenzim bontja le. Ezek közül a legfontosabbak:

Amilázok: a keményítőt lebontó és a szénhidrátok felszívódását segítő emésztőenzimek, a nyálban és a hasnyálmirigy váladékában is megtalálhatók. A nem megfelelő szénhidrát-anyagcserére utalhatnak a kiütések, az allergiás reakciók, a fáradékonyság és a gyulladások. Jellemző tünete az amiláz emésztőenzimek elégtelen mennyiségének az alacsonyabb vércukorszint és a hideg végtagok. Az amilázok növényi táplálék-kiegészítőkkel is pótolhatók.

Lipázok: a zsír anyagcserében, zsírok, olajok lebontásában résztvevő, a hasnyálmirigyben termelődő emésztőenzimek. A zsíranyagcsere zavara esetén székrekedés, hasmenés, epebántalmak, szívpanaszok, ízületi gyulladások jelentkezhetnek. A papayában található lipáz hatékonyan alkalmazható a hasnyálmirigy elégtelen működése miatt szükségessé váló enzimpótlásra.

Proteázok: fehérjéket lebontó emésztőenzimek, amelyek az állatok és a növények számára is elengedhetetlenek. A proteázok a gyomorban és a hasnyálmirigyben termelődnek. Ha a fehérjék nem hasznosulnak megfelelően, könnyebben kialakulhatnak a gombás fertőzések, a székrekedés. A proteázok, a legismertebb növényi fehérjét bontó enzimek a papayában található papain.

Jó, ha tudod:

A legtöbb enzim megsemmisül főzés, sütés, az ételek készítése során, ezért a készételből hiányoznak az emésztőenzimek. Ennek következtében a teljes emésztés a szervezetre hárul, így emésztési problémák alakulhatnak ki, amelyek felszívódási zavarhoz vezethetnek.

Hol munkálkodnak enzimjeink?

Szénhidrátbontó enzimek:
A szénhidrátok bontását több enzim végzi. Az amiláz enzim a keményítő részleges bontását végzi. A glükoamiláz a keményítő molekulaláncának a végén hat, míg az amiláz a belső kötések bontását teszi lehetővé. Sok embernél jelentkezik emésztési probléma a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék fogyasztása után, mivel az ezekben található rostokat nem vagyunk képesek lebontani, nincs az emésztőrendszerünkben cellulózt bontó enzim, ezért a cellulóz a gyomorból változatlan formában a belekbe jut, ahol a bélbaktériumok erjeszteni kezdik a rostokat.
Az erjedés következtében gázképződés, hasi diszkomfort érzés alakulhat ki.

Fehérjebontó enzimek:
A táplálékban található proteáz enzimek savas pH-n képesek a fehérjék belső kötéseinek hasítására. Ezáltal a fehérjék bontása már a gyomorban elkezdődik, majd a vékonybélben folytatódik, ahol elsősorban a saját szervezetünk által előállított proteázok veszik át a főszerepet.

Zsírbontó enzimek:
A lipáz egy olyan enzim, mely a zsírokat zsírsavakká és glicerinné bontja. A zsíremésztés során a zsírban oldódó tápanyagok, vitaminok a bélnyálkahártyán keresztül képesek lesznek felszívódni, hasznosulni. A zsíroldékony vitaminok felszívódási zavarának hátterében is a zsírok tökéletes emésztése áll.

Pótoljunk!

18 féle emésztőenzimet képes testünk előállítani, a többit csak étkezéssel tudjuk bevinni a szervezetünkbe. Egyél sok nyers zöldséget, gyümölcsöt, tojást, mangót, ananászt, papayát. De, mint tudjuk ez nem mindig kivitelezhető. Ilyenkor segíthetnek a minőségi táplálékkiegészítők használata: ezekben a megfelelő mennyiségben és változatosságban találhatóak meg a szervezet számára szükséges emésztőenzimek.

Jó döntés lehet pro és prebiotikum pótlása is, hiszen a bélflórát felépítő probiotikus (jótékony) baktériumok emésztőenzimeket is termelnek.

MEGFELELŐ ÉTKEZÉS!

Az élelmi rostoknak nagyon jó a vízmegkötő képességük. Magas rosttartalmú gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék rendszeres fogyasztásával az elfogyasztott élelmiszer lazább állapota miatt hamarabb végigmegy a bélrendszeren, és a tápanyagok és ásványi anyagok is jobban tudnak hasznosulni a vékonybélben. A vékonybél után következő vastagbélben pedig nem sűrűsödik be annyira a széklet, és könnyebb lesz az ürítés. ->

Kemény széklet ellen rostos ételeket fogyasszunk! + Több vizet igyunk (gyógyteát, gyümölcslevet) + Mozogjunk többet !

Emésztőenzimeket tartalmazó élelmiszerek

Az emberi test emésztőenzimeket termel, amelynek köszönhetően felgyorsítja az élelem emésztése során zajló reakciókat. A természetes emésztőenzimek néhány élelmiszerben is előfordulnak, fogyasztásuk pedig támogatja az emésztést. Bemutatunk néhány élelmiszert, amelyek a fehérje, a zsír és a szénhidrát emésztéséhez hasznos anyagokat tartalmaznak. [16]

Kefir

A kefir főleg nagyszerű probiotikumként ismert, amely segít rendbehozni a bél mikroflóráját. Erjesztett tejital, amelynek hígabb az állaga, mint a joghurté. Úgy állítják elő, hogy kefirkultúrát tesznek a tejbe. Ha rajongsz a kefirért, akkor biztosan örülni fogsz, hogy több enzim is található benne – laktáz, lipáz és proteáz. A kefir fogyasztásával nemcsak az emésztőrendszer bakteriális környezetét állítod helyre, hanem a laktóz, a zsír és a fehérje emésztését is támogatod. [16] [18]

Ananász

Ahogy már említettük, az ananász bromelain elnevezésű enzimcsoportot tartalmaz, amely a proteázok közé tartozik és a fehérjét segíti megemészteni. Egy 2012-ben készült kutatás több területen is rámutatott a bromelain terapeutikus hatására. Hasznos például a hörghurut és az angina pectoris gyógyítása során, mérsékeli a hasmenést, a csontízületi gyulladást és néhány szív- és érrendszeri megbetegedést is, továbbá a gyógyszerek, főleg az antibiotikumok felszívódását is javítja. [16] [17]

Banán

A banán nemcsak egy kiváló szénhidrátforrás, amellyel edzés után pótolhatod a szénhidrátokat. Amilázt, maltázt és glüközidázt tartalmaz, amelyek a szénhidrátok emésztésére szolgálnak. Belegondoltál már valaha, hogy miért édesebb az érett banán, mint a kevésbé érett? Erről az enzimek tehetnek, ugyanis a banán érése során a keményítőt cukorra bontják le. [16] [18]

Papaja

A papaja és az ananász ugyanazzal az előnnyel rendelkeznek az emberek számára, akiknek a fehérje jobb emésztésére van szükségük. Az ananászhoz hasonlóan a papaja is proteázt – papaint tartalmaz. Ha szeretnéd segíteni a fehérje emésztését, mindenképpen válaszd a papaját, de inkább a kevésbé érett darabokat válaszd. A papaja érésével ugyanis a gyümölcsben lévő papain mennyisége csökken. A papaint gyógyszerek gyártására is használják. Számos nehézség során, például fájdalom és duzzanat, torok- és garatgyulladás, pszoriázis, szénanátha vagy hosszantartó hasmenés esetében is segítséget nyújt. [18] [19]

Savanyú káposzta

Nemcsak a kefir, de a savanyú káposzta is az olyan erjesztett termékek közé tartozik, amelyek támogatják az optimális emésztést. A káposzta savanyítása az egyik legrégebbi és leggyakoribb módja a káposzta tartósításának. Vitaminok, ásványi anyagok, tejsav és tiraminok forrása. Emellett emésztőenzimeket is tartalmaz, de ha szeretnél minél több emésztőenzimhez jutni, akkor inkább nyers és nem pasztőrözött savanyú káposztát egyél, mert a hő hatására ezek az enzimek deaktiválódnak. [16] [18] [20]

Az öt említett élelmiszeren kívül más enzimekkel teli források is léteznek. Ilyen például a kiwi, az avokádó, a sárgabarack, a méz és a gyömbér. Az emésztőenzimeket praktikusan pótolhatod táplálékkiegészítők formájában is, amelyek több enzim keverékét tartalmazhatják. [16] [18] -