Sebastian Kneipp felismerte, hogy ha gyógyítani akarunk, akkor nem elég csak a betegséget vizsgálni, hanem az embert, mint egészet kell tekinteni, a lelket és testet egységében lehet csak eredményesen gyógyítani (ezt diktálják a holisztika tanai is). Gyógyítási módszerének és filozófiájának :
5 alappillére:
1.) a fitoterapia,
2.) a hidroterapia,
3.) a dietetika,
4.) a mozgásterápia,
5.) testi és lelki egyensúly.
Ez az öt alaptézis már régóta ismert a tudósok körében, a hidroterápiát, vagyis a víz gyógyító hatását az ókor óta ismerik. A fitoterápia a gondosan kiválasztott, növényi alapú gyógytermékek használatára épül, melyet már az ókori keleten is alkalmaztak. A dietetika kiegyensúlyozott egészséges táplálkozást, rostokban, ballasztanyagokban, vitaminokban gazdag étkezést jelent, amely a rendszeres mozgással együtt nemcsak a testsúly, a keringési rendszer és a szív egészséges működését támogatja, hanem a szellemi működésre is pozitív hatással van. Így kneippi filozófia ötödik eleme, a testi-lelki egyensúly is a helyére kerül.
Kneipp módszerének egyik legfontosabb és bárki számára könnyen megvalósítható része a hidroterápia, amelynek gyakorlására a legtöbb hazai fürdő és wellness központ is kínál lehetőséget. A hidroterápia alapja az a meggyőződés, hogy a víz az élet esszenciája, hiszen magát az emberi testet is nagyobbrészt víz alkotja és legtöbb táplálékunkban is jócskán van víz. Különféle megjelenési formáiban (víz, jég, gőz, pára) alkalmas a relaxáció elősegítésére, a vérkeringés élénkítésére, a méreganyagok eltávolítására és még sorolhatnánk tovább. Hatás szempontjából legfontosabb a víz hőmérséklete, ezt ismerte fel Sebastian Kneipp. Forró és hideg vizes fürdőket, gőzfürdőket, meleg és hideg vizes borogatásokat, zuhanyozást, lábfürdőt javasolt betegeinek. Az általa kidolgozott hidroterápiát mindig sok mozgás és diéta kísérte. Nagyon sok általa népszerűsített kezelés mára a wellness és a természetes gyógyászat része lett.
Kneipp szerint a betegségek jó része a vér és a szövetnedvek rossz összetételére, azok helytelen eloszlására és a testi, lelki és szellemi erők kimerültségére vezethető vissza. Rájött arra, hogy az ember bőrén keresztül nagyon változatos ingereket lehet kiváltani azzal, ha eltérő hőfokú vizekkel érintkezik. Ma már tudjuk, hogy a Kneipp-fürdőkúra hatásossága abban keresendő, hogy a hideg víz hatására a bőr alatti erek összehúzódnak, és meleget vonnak el az emberi szervezettől, míg a meleg víz következtében ez előbbi folyamat megfordul, vagyis az erek kitágulnak, és kellemes meleg érzés járja át az egész testet. A váltott hőmérsékletű fürdő, vagy egyéb „vizes inger” stimulálja az idegrendszert, így elősegíti, felgyorsítja a szervezet működési folyamatait.
A lábfürdő
A lábfürdő az egészség ápolásának alapja. A hideg lábfürdőt ülő vagy álló helyzetben is végezhetjük. Célszerű, ha a vízben mindkét lábunkat mozgatjuk. Ezt hívjuk víztaposásnak is. A víz legalább az alszár közepéig érjen. A fürdési idő 1-2 perc. Minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig tartjuk benne a lábainkat. A hideg lábfürdő tehermentesíti a koponyát, mert a vért mintegy elvezeti onnan, és javítja a vérkeringést. Edz és erősít. Minél edzettebb a lábunk, annál kevésbé betegszünk meg.
A kúra pozitívan hat az idegrendszerünkre, mert a legtöbb idegvégződés a bőrsejtekben található. Mindemellett jótékony ereje megfigyelhető még abban, hogy javítja a szívműködést és a vérkeringést, serkenti az anyagcserét és a mirigytevékenységet, erősíti az immunrendszert, kitisztítja a bőrt és megnyugtatja a lelket. Egy-egy kezelés során gyakran csak egyes testrészek kerülnek kapcsolatba a vízzel, az inger végigfut az egész érpályán és idegrendszeren, ezért az egész szervezetre kifejti hatását. Ahhoz, hogy a kúra kellően hatásos legyen, javasolt legalább 4–6 héten át rendszeresen, mindennap alkalmazni. A Kneipp-kúrának többféle formáját is előszeretettel alkalmazzák. Sok helyen kipróbálhatjuk a borogatás, lemosás, zuhanyzás, pakolás, gőzölés és fürdő formájában is, azonban léteznek olyan verziói, amelyek jobban elterjedtek a wellness szolgáltatások világában. Ilyenek a Kneipp-taposó, az ülő Kneipp-lábfürdő és a körfolyosós Kneipp-fürdő.
A Kneipp taposó lényege, hogy egy 10-15 fokos medencében kell körbe-körbe sétálgatni, amiben csak annyi víz található, hogy a medence aljára lefektetett köveket ellepje. A hideg és meleg váltakozó érzetét az adja, hogy a lépés során kiemelkedő lábfej a hideg víz után a meleg levegővel érintkezik. Remek hatással van a vérkeringésre és az anyagcserére, emellett javítja a tartóizmokat és a láb vérkeringését azáltal, hogy talpmasszázsként is funkcionál. A Kneipp lábfürdő során két különböző hőmérsékletű kerámiatálba kell tenni külön-külön a lábunkat, majd a kezelés során folyamatosan cserélni a két tálat, vagy a lábunkat, így változtatva a szervezetünket érő ingereket. A körfolyosós Kneipp fürdőben egymástól elválasztott hideg és meleg vizet tartalmazó, kör alakú medencékben kell sétálgatni úgy, hogy a bal lábunk a hideg, míg a jobb lábunk a meleg vizes részben van, majd elérve a következő medencerészt megfordulunk, így lábaink megcserélődnek. Ezzel a módszerrel a Kneipp taposóhoz hasonló hatást érhetünk el.
Bokasüllyedésnél, visszeres lábnál és ízületi bajoknál jó szolgálatot tesz a hideg lábfürdő.
Visszeres lábnál, visszérgyulladásra hajlamosoknál a meleg-hideg lábfürdőt kerüljük.
Akik nehezen melegednek fel, és hideg lábról panaszkodnak, váltó lábfürdőt alkalmazzanak. Ezt a következőmódon végezzük. Dupla edény szükséges hozzá, az egyikbe meleg, 36-38 fokos vizet, a másikba hideg vizet töltünk. Minél hidegebb a víz, annál nagyobb lesz a hatás. Először mindkét lábunkat öt percig a meleg vízben tartjuk, majd 10 másodpercig hideg vízben. Ezt megismételjük, meleggel kezdjük és hideggel fejezzük be, és kétszer váltunk. Mindig hideg vízzel fejezzük be.
A meleg-hideg váltó lábfürdő stimulálja az ereket, ezáltal erősíti az érfalakat. Pezsdíti a láb vérkeringését. Kiváló immunerősítő, méregtelenítő folyamatokat beindító, keringésalakító, enyhíti a légúti betegségek tüneteit is. A váltó lábfürdő hatása sokkal nagyobb, mint az egyszerű hideg lábfürdőé. Az érmozgató idegeket kifejezetten ingerli. A hatás fokozására különféle gyógynövényeket is használhatunk, például szénavirágot, kamillát, mezei zsurlót, légúti megbetegedéseknél zsályát, kakukkfüvet.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy hideg lábnál hideglábfürdőt soha nem szabad alkalmazni. A lábat először is vagy mozgatással vagy dörzsöléssel fel kell melegíteni, vagy melegedő lábfürdőt vegyünk.
A melegedő lábfürdő a legjobb házi szer arra, hogy kivédjük a megfázásos betegségeket. Ha nagyon lehűl a test, gyengül a védekezőképesség. A gyors felmelegedés segíti az öngyógyító erőket. A lábfürdő a lábon keresztül az egész testre befolyást gyakorol. A melegedő lábfürdő következtében javul a lábvérkeringése. A láb felmelegszik, ami javítja a keringést az orr és torok nyálkahártyájában, az altesti szervekben, a húgyutakban és a belekben. Szabályozza az anyagcsere folyamatokat a testben.
Alkalmazása: töltsünk meg egy vödröt vagy mosdótálat 36-38 fokos vízzel. Jóval a boka fölé, legalább lábszárközépig érjen a víz. Majd 10-12 percig lassan melegítsük a vizet, amíg hőmérséklete eléri a 40-42 Celsius-fokot. Ezt úgy érjük el, hogy ez idő alatt folyamatosan forró vizet töltünk a vízhez. Töröljük le kézzel a lábunkat, húzzunk meleg zoknit, és legalább fél órát pihentessük lábunkat.
Forrás:
https://www.termalfurdo.hu/wellness/tobb-mint-furdozes--a-kneipp-modszer-lenyege-5624
https://www.termalfurdo.hu/furdozes/a-kneipp-kura-eredete-4
https://www.termalfurdo.hu/furdotortenet/a-wellness-papja-1375
http://www.eleterostudio.hu/artrozis-es-kezelese-sorozatunk-4-resze-kneip-terapia/
