A legújabb devizahiteles európai bírósági döntés

2025.05.08. Megoldást hozhat sokak számára az Európai Unió Bíróság legújabb devizahiteles ügyben született döntése. https://bankihitelkarosultak.hu/a-legujabb-devizahiteles-europai-birosagi-dontes/

 Korábban már kúriai döntés* is született arról, hogy az árfolyamrés miatt érvénytelenek a devizahitel szerződések. Mivel a szerződésekben szereplő mindkét árfolyam (az eladási és a vételi is) kiesik, nem marad árfolyam a szerződésekben, mivel így nem tudjuk milyen árfolyamon kell számolni, tehát azok érvénytelenek.

Továbbá:

 Teljes cikk: 

Az Európai Unió Bíróságán (EUB) már ez előtt is születtek a devizahitelesek számára kedvező ítéletek, a mostaninál egyértelműbben megfogalmazott ítéletet azonban még nem hoztak – mondta el Szepesházi Péter a Banki Hitel Károsultak Iroda (BHK) ügyvéd partnere. Az EUB április végén hozott ítéletéről elmondta, hogy az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyam-különbözet terheit a pénzintézetnek kell viselnie. A konkrét ítélet Marczingós László ügyvéd keresetére született, ám tapasztalataink szerint Szepesházi Péter ügyvédnek is vitathatatlan érdemei vannak a területen történt pozitív előre lépésekben, aki az elmúlt 15 évben rengeteg esetben képviselt devizahiteleseket.  A mostani EUB ítélet kulcsfontosságú a devizahitelesek szempontjából: biztosítani kell a kártérítés lehetőségét, az eddigi bírói gyakorlatot pedig felül kell vizsgálni.

Korábban már kúriai döntés is született arról, hogy az árfolyamrés miatt érvénytelenek a devizahitel szerződések. Mivel a szerződésekben szereplő mindkét árfolyam (az eladási és a vételi is) kiesik, nem marad árfolyam a szerződésekben, mivel így nem tudjuk milyen árfolyamon kell számolni, tehát azok érvénytelenek.

A devizahiteles anomália és a mostani előrelépés

A szóban forgó devizaalapú hitelek 2006-2008 között váltak népszerűvé. Ennek oka részben az volt, hogy jóval kedvezőbb kamatokkal folyósították azokat a pénzintézetek, mint a forintalapú hiteleket. Ennek fejében nagyobb pénzügyi kockázattal is jártak, amellyel az adósok a 2008-2009-es pénzügyi válság idején szembesültek. A forint folyamatosan veszített értékéből, emiatt a törlesztőrészletek jelentősen drágultak, akár a felvétel idejének két-háromszorosára is. Sorra dőltek be a hitelek, személyes tragédiák sorát okozva.

Az ítélet lényege az, hogy ki kellett listázni a magyar bíróságok összes uniós jogot megkerülő intézkedését, és mindegyikre válaszolni kellett, hogy az irányelvet, uniós jogot sérti. Az EUB ezt megtette, így a magyar bíróságoknak azt is előírta, hogy változtassák meg az ítélkezési gyakorlatukat. Kérdés az, hogy a magyar bírók erre hajlandóak lesznek vagy sem. Ha nem, akkor a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben.

Az ítélet következményeként végre reálisan várható, hogy azok a devizahitelesek, akik már kifizették a banki követeléseket, azok visszakövetelhetik a túlfizetéseket. Ha pl. valaki felvett 20 milliót, és 28-at fizetett vissza, akkor visszajár 8 millió. Ahol a tartozást nem lett visszafizetve és végrehajtás van folyamatban, ott a végrehajtásokat azonnal meg kell szüntetni. Fontos azonban az adósoknak/károsultaknak bírósághoz fordulni, mert hivatalból egyik hatóság sem fog eljárni az ügyükben. Magyarul pert kell indítani.

Szepesházi Péter: „Érvénytelenítették a devizahitel törvényeket”

Szepesházi Péter ügyvéd elmondta, hogy a devizaalapú kölcsönt vételi árfolyamon folyósították, és az eladási árfolyamban számították a törlesztést. Ez az úgynevezett árfolyamrés. – Ez vezetett aztán érvénytelen szerződéshez. De amikor emiatt 2013-ban tömegesen nyertek az adósok a bíróságokon érvénytelenség-megállapítást, az Orbán-kormány 2014-ben meghozta a devizahiteles törvényeket (DH-törvények). Ezekben kimondták, hogy a banknak vissza kell adnia az árfolyamrésből eredő veszteséget, nem túl sok pénzt, de cserébe mégis érvényes a devizaalapú szerződés. S így a devizaalapú szerződések sokkal rosszabb tulajdonsága, az árfolyamkockázat, azaz a forintgyengülésből eredő hatalmas, akár két-háromszoros törlesztőrészlet-emelkedés is érvényes maradt, s az adósok nyakán maradt. Ezen devizahiteles törvények uniós fogyasztóvédelmi jognak meg nem felelését mondta ki április 30-án az EU bírósága. Korábban is kimondta ezt már bírósági ítélet, de ez „most egyértelműen, a legkevésbé félremagyarázhatóan”.

 Az Európai Unió Bíróságának ítélete tulajdonképpen érvénytelenítette a 2014-es devizahitelesekről szóló DH1-DH3 törvényeket. Az első devizahiteles törvény MNB-árfolyam behelyettesítéséről szóló bekezdésének félretétele azt a joghatást eredményezi, hogy a perbeli szerződés teljesen érvénytelen. Tehát a törlesztőemelkedés nem az adósoké. Az uniós bíróság döntése mindezt megerősíti, egyértelműsíti. Egyszerű példával élve ez azt jelenti, hogy ha valaki 10 millió forintot vett fel, de 12 millió forintot fizetett vissza, akkor 2 millió forint visszajár. Nincs ügyleti kamat és egyéb banki díjak sem, hiszen az érvénytelen szerződést a bank fogalmazta meg, nem a fogyasztó. – Ennél a példánál maradva: ha valakinek el is árverezték a házát, az árverési vételár volt, mondjuk, 20 millió forint, meg még befizetett 10 milliót, akkor 32 millió forintból 12 millió forintot vissza!

Probléma lehet viszont akkor, ha valakinek elárverezték a lakását, ám az árverési vevő nem egyezik meg a bankkal vagy a követeléskezelővel – ez esetben a vásárlóé marad az ingatlan. Ilyenkor a károsult mindent a banktól, a követeléskezelőtől, esetleg az államtól követelhet.

Érdemes lenne törvénybe foglalni

A Hadházy Ákos és Jámbor András országgyűlési képviselők által frissen benyújtott törvényjavaslatot azért tartja jó kezdeményezésnek, mert biztosítaná a nyugalmat. Ez a javaslat arról szól, hogy minden végrehajtási eljárást függesszenek fel, amíg a magyar bíróságok elkezdenek az európai ítéletnek megfelelni. Szepesházi Péter szerint ezzel a törvénymódosítással nem lehetne kilakoltatni, árverezni, fizetést levonni. Az EUB döntése nem jelenti azt, hogy automatikusan átültetik a magyar jogba, különösen hogy a hasonló szellemiségű ügyekben sem történt ez meg. – Ha nem fogjuk az emberek kezét egy törvénnyel, a bírók, közjegyzők belátása szerint döntenek végül – mondta Szepesházi Péter, hozzátéve, hogy a törvénymódosítás kezdeményezése mögött ő is ott van. A devizahitelesek lehetséges nyomásgyakorlásáról azt mondta, hogy ez a közösség már nem az, mint volt a 2010-es években, mivel kivéreztették őket. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy számos kérdés van nyitva az gyakorlati lebonyolításról.

Minden devizahitelre érvényes

A mostani bírósági határozat tulajdonképpen az összes devizahiteles szerződésre érvényes, tehát nemcsak azokra, amelyek ügyében indított bírósági eljárás még nem zárult le. A semmisség pedig azt jelenti, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis az ügyfélnek kamatok nélkül kell visszafizetni a forintban felvett összeget, a hitelt nyújtó bank pedig köteles ugyancsak kamatok nélkül visszafizetni az ügyfélnek az ezen felü felszámolt összeget.

Természetesen a magyar állam részérő a Magyar Nemzeti Banknak kell gondoskodni az EUB döntésének végrehajtásáról, ezért némely szakember itt látja a gyenge pontot. Ha az MNB a bankszektor érdekeit fogja szem előtt tartani, akkor érhetnek még kellemetlen meglepetések a károsult fogyasztókat. Bár a jegybanknak meg van a lehetősége utasítani a felügyelete alá tartozó bankokat, egyéb pénzügyi szolgáltatókat a bírósági döntés végrehajtására, ám a korábbi tapasztalatok miatt sajnos mégsem lehetünk biztosak abban, hogy ezt meg is teszi. Rengetegen fordultak már panaszukkal segítségért az MNB felé banki hiteleik miatt, ám keserű tapasztalatban volt részük, mivel az MNB mint fogyasztóvédelmi hatóság valós segítséget nem nyújtott részükre.

Következő írásunkban további részleteket közlünk arról, hogy mely adósoknak/ devizahitel károsultnak pontosan mit jelent és milyen lehetőségeket nyújt számukra az EU Curia c 630/2023. számú ítélete.

FORRÁSOK

*  A legújabb devizahiteles európai bírósági döntés, 2025.05.08. https://bankihitelkarosultak.hu/a-legujabb-devizahiteles-europai-birosagi-dontes/

*Kúriai döntés: Devizahitelek - Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés, szigorú feltételekhez kötött az egyoldalú szerződésmódosítás (1. rész) 2014 https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/mti_16.pdf