"A Kárpát-Medencei Őshazába visszatért ÁRPÁD:
... "Atilla örökségét jöttem visszavenni" - mondta Árpád, amikor Atilla városába - Sicambriába (Pilisbe) beköltözött, és felújította azt.

Családfa:
Atilla halála után 100 évvel jött Árpád, Atilla után Álmos az 5. generáció volt. (Atila -> Csaba -> Ed -> Ügyek -> Előd -> Álmos -> Árpád )

Árpád név eredete: AR = 'fény, ragyogás, áradat'; PAD = 'valamivé válni, felmagasztalni' -ból származik, annyit jelent, mint: "a fény ár vagy a nép ár felmagasztalja: Árpád népe és a velük örömmel egyesült őshonos magyar lakosság" - írja Poór Miklós

(érdekességként megjegyzem, hogy mennyire azonos a NéP és NaP szavunk.
Sőt NaP visszafelé PaN, azaz PAN-nónia = Pannónia) Sőt az olaszok->etruszk-székely eredet, a kenyér szavuk is PAN-nini. (Gondolom Nap érlelte Búza, az élet alapja)

Meg kell ismerkednünk néhány ténnyel a sok közül, amelyek erős alapot szolgáltattak arra, hogy őseink miért voltak sikeresek az élet minden terűletén !

MAGOSOK TÖRZSE:
Az őshazába Árpád Nagyfejedelemmel visszatért magyarokkal jöttek még a a MAGaSOK TÖRZSE. A magosok Káldeából származtak. Árvészelték az akkád korszakot, az asszír korszakot, nagy befolyásra tettek szert a Perzsa Birodalomban, a Párthus Birodalomban, valamint a Hun Birodalomban vezető pozíciót töltöttek be. Öseinknél pedig a Főmagosok a Vezéri Törvényhozó Tanács tagjai voltak. A magosok paptanítók voltak. Ez a törzs hordozta a TUDÁS-t.
Ők voltak azok, akik a magyarság életét minden téren megszervezték. A magyarokat minden szükséges dologra megtanították (állatnemesítésre, állattenyésztésre, földművelésre, ételkészítésre, tartósítás ra, mesterségekre, harci technikákra, rovásírásra stb.) Ők voltak az orvosok, a bábák. Értettek a csillagászathoz, az időjárás előrejelzéshez, a matematikához, a mechanikához, az építészethez stb. Azért hívták őket magosoknak, egyrészt mert a mag a tudás jelképe, abból nő ki minden. Másrészt, mert e törzs tagjai, mind a férfiak, mind a nők magas növésűek voltak.

MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER Árpádék korában: 3*7 év = 21 év
A magyarok a magosoknak kőszönhetően háromszor hétéves nevelési rendszert honosítottak meg. Ez a következő volt: a születéstől számított hetedik éves korig a gyerekeket az anyák nevelték. Megtanították a gyerekeket az anyanyelv re, a viselkedésformákra és mindarra, ami a ház körüli teendőkhöz tartozott.
Hétéves korukban a magosok által kidolgozott tehetség-felmérésnek vetették alá a gyerekeket.Ennek folyamán dőlt el, hogy mi lesz a gyerekből. Tizennégy éves korban a gyerekek a saját szakmájukban ellenőrzö vizsgán estek át, Huszonegy éves korukban pedig pilisezéssel (e döntő vizsgával) felnőtté váltak.

MAGYAR LOVAK ÉS MAGYAR NYEREG
Árpád Nagyfejedelem idejében, a magyar lovak különlegesnek számítottak.
Ezeket a ménesekben ridegtartással nevelték, és innen kerültek nyereg alá. Ezek a lovak szívósak, kitartók, gyorsak, fordulékonyak voltak. Fel sem vették az időjárás viszontagságait.
A magyar nyereg zseniális találmány; magában foglalja megalkotóinak magas fokú anatómiai és mesterségbeli tudását. Ezek az emberek már akkor tudták, hogy a gerinces állatok és az ember is akkor fárad el leghamarabb, ha a gerincét kereszt irányban nyomás alá helyezik.
Ezért a magyar nyerget úgy alakitotrák ki, hogy az a gerinc felett egy elég magas alagutat képezett.
A magyaroknál rendszeresítve volt a kengyel, amit a körülöttünk lévő népek nem használtak, mert nem ismertek. A kengyel biztos támasztékot adott a lovon ülőnek, és harc közben a fegyverek használatakor a harcos erre állt rá, mert ez megadta az ellenhatást az erő kifejtésekor.

MAGYAR ACÉL KARD
A magyarok acél fegyverei ún. gyömöszköléssel készültek. (Arabos kifejezéssel: damaszkolással. Innen van a damaszkuszi penge kifejezés. Ezért ezeknek a fegyvereknek az éle gyémánt keménységű volt, míközben a belső szívós mag törhetetlenné tette azokat.) A magyarok hadtápja olyan különleges volt, hogy azt az USA Katonai Akadémiaján ma is tanítják.

MAGYAR HADI TÁPLÁLKOZÁS-ÉTELEK
Ez három részből állt: szárított húsporból. tejporból és kölesből. Ebből háromszor 18 kgnyit vittek magukkal az egyik vezetéklovukon, ami 150 napra elegendő kalóriatartalmú ételt jelentett.

MAGYAR HATÁR-VÉDELMI RENDSZER ÉS ÁLLAMSZERVEZET
- A határvédelem: kettős határrendszer.
A magyar államszervezet határvédelme a Kárpát-medencén belül is, mint a többi, előző ideiglenes szálláshelyeken is, a GYEPŰ rendszer volt. Ezt a határ védelmi rendszert kevés fizikai munkát igénylő beavatkozással hozták létre. Általában természetes lápok, mocsarak, meredek hegyes részek képezték a határvonalat. Ahol nem ilyen helyen vezetett a határvonal, arra a részre 500-1000 méter szélességben gyepűrózsát (vadrózsa), szederinát, kökényt, vadkörtét, lepényfacserjét telepítettek, és ezeket fiatal korukban egybefonták, ami sűrű, átjárhatatlan dzsungelszerű akadályt képezett. A gyepűn csak az erősen őrzött kapukon keresztüllehetett átjutni.

MAGYAR-SZKÍTA LAKOSSÁG:
A gyepűn belül csak az eleve a Kárpát-medencében élt magyarok és az Árpád Fejedelemmel visszatért magyarok élhettek. Minden más velük érkezett idegen nép csak a gyepűn kívül foglalhatott helyet. Ez a védelmi rész képezte az ország határát, az úgynevezett belső gyepűt. Ezen kívül létezett egy külső határvédelmi rész, amely a belső gyepűtől kb. 200 km távolságig nyúlt ki a belső gyepű vonalától. Ez a rész nem volt gyepűvel elkerítve, mert az egész területet védelmi részként használták, mint egy hatalmas külső gyepű területet, ahol a száguldó felderítő tizedek, századok rendszeresen ellenőrzéseket végeztek, és a hírvivő tizedek, századok hírviteli négyszöghálót alkottak. Ez a kém és hírviteli rendszer azt eredményezte, hogy a táltosok (magosok), és a SZER (vezéri törvényhozó tanács) 24 órán belül minden ellenséges megmozdulásról értesült, ami a külső gyepűn vagy annak határán történt. Ez a határvonal nyugat felé már a pozsonyi csata előtt az Ennsig, illetve a Vippaváig kitolódott.

HARCÁSZATI FELDERÍTÉS ÉS HÍRVITELI RENDSZER ÁRPÁD IDEJÉBEN
A felderítőik (fürkészek) és a hírvivőik a belső gyepűn kívül rendszeresen mozogtak.
Ezen kívül, egy-egy hadjárat előtt az alapos hírszerzés érdekében mélyen az ellenséges területeken belül kikémlelték a viszonyokat, és azonnal hírt vittek a Szemek a bekövetkezett változásokról.

A FÜRKÉSZEK FELADATA volt kikémlelni:
- a terület domborzarának pontos elhelyezkedését és kiterjedését (hegyhátak, hegycsúcsok, dombok, völgyek, szorosok, lankák, síkságok stb.)

- a terület növényzetének és a növényzet összetételének milyenségét (erdős, bokros, füves, kopár, nádas)

- a terület vizeinek elhelyezkedését (folyók folyásirányát, szélességét, gázlók elhelyezkedését, mélységét, a tavak kiterjedését, a lápok és mocsarak kiterjedését. A tó-, láp- és mocsár gázlók helyét)

- a terület állatainak fajtáit és közelítő mennyiségét

- a terület lakhelyeinek elhelyezkedését és ezek létszámának körülbelüli nagyságát

- a lakhelyek védelmének mikéntjét és erősségét

- a területen élő emberek egymás közötti jó vagy rossz viszonyát

- a hadsereg állományának és harceszközeinek változását

- az őseinktől elrablott kincsek bújtatott helyét.

Míndezeket az ellenséges területen mozgó fürkész tizedek (kémek) és a velük együtt mozgó négyszöghálós rendszerben elhelyezkedő hírvivő tizedek hajtották végre, akik 150 napi hadtáppal voltak ellátva a magyar hadtáprendszernek köszönhetően (húspor, tejpor és köles: 18-18 kg, valamint zab). Kb. 140 nap után váltották őket. A hírvitel olyan gyors volt, hogy 24 óra alatt 400 km távolságot tudtak áthidalni.

A cikk hozzászólás rovatába is írtak érdekesebb tényeket, amelyek fontosak lehetnek az Árpád korszak jobb megértésében:

1.)
A Kárpát-medencét vagy Pannóniát mindig is azon népek népesítették be akiket ma Magyaroknak nevezünk. Innen csak kirajzottak nemzeteink és olykor-olykor visszajöttek ha nagyon nagy bajban voltak a Kárpálmedencében elő őseink. Így jött Árpád vezér is hadaival és megtisztította Pannóniát majd felosztotta vezérei közt az ellenőrzést vagyis felügyelték a biztonságot. De ezt tette korábban Atilla királyunk is. Jöttek ha kellett és a Kárpát medencénkben harcra kész őseink segítségével mindég tudták hol mikor hogyan verjék ki az elnyomókat." - írta Zoli a cikk hozzászólások rovatában.

2) Andenne nevű hozzászóló írta még : ..."amint én tudom, ill. kikövetkeztetem, Arpádék 'csak' egy felszabadítóink voltak. A magyaroké, Magyarországé. Ugyanis Magyarország, mint Avar fejedelemség már elotte létezett, előtte pedig Hunnia (Atilla Hun Birodalmi központja volt a Kárpát Medence). Ha idegenek megtámadtak, akkor kértük rokonaink segítségét, amelyet ők megadtak. Az Árpád vezette uralkodó család NEM alapított egy új államot, hanem a Hungar-Magyar államunkat visszaállította. Árpádék fontosak voltak (nélkülük, ma nem is léteznénk), de a Kárpát Medencében már előzőleg is magyarok éltek, magyar nyelven beszéltek !
Ezt a nyelvünk tanítja, bizonyítja nekünk. Ugyanis a IX. sz. végén betelepedett nép számaránya olyan kicsi volt, hogy ezek nyelve nem maradhatott fenn. Tehát azon nyelvet, amelyet ma mi magyarnak nevezünk, az az Árpádékat befogadók nyelve !!!

(... megjegyzem, hogy szerintem Árpádék nyelve is magyar volt. Mert könnyedén kommunikáltak az itt élőkkel. Sőt mikor jött be Árpád, valahol 40 napos ünnepi megemlékezést is tartottak, hogy végre megjött a "felszabadító sereg" :)

3.) egy másik hozzászóló (Tengezin)
Mindenesetre ami kimaradt a fenti cikk írásból, hogy Árpádék a felhasznált három és fél katonai-hadi-egységnél kb. 6x többet tudtak kiállítani, bár ebbe a székely székek hadrendjei is benne vannak. Magyarul: nem a Kárpát medence teljes haderejével verte ripityára az egyesített bajor-eu haderőt pozsonynál Árpád, hanem egy kisebb csapattal. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy az időpont a nyári munkák idejére esett, és nem tudtak/akartak minden hadra fogható magyart berángatni a seregbe, hogy legyen, aki otthon dolgozik.

***
FORRÁSOK
1.) CIKK https://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/2211-z
(a cikkben nem minden adat helytálló, de azért a fenti szövegbe kiszemezgettem az igen hasznos információkat Árpád korából, mert egyébként nagyon el van hallgatva az a tény hogy mennyire szervezett társadalmat-államot alkotott a magyar-szkíta népek közössége)

2.) ELŐADÁS
A pozsonyi csata témában (1 órás) igen jó előadás (Poór Miklós)
2011 okt 15 - Árpád ünnepen készült:
https://www.youtube.com/watch?v=c039Ob7ozgg

3.) Atilla Családfa

Atilla Király -> István Király között 10 generáció (kb 300 év) telt el.
CSALÁDFA: Attila Hunnorum Rex (Magyarország Királya): 10 generáció kb 300 év
Atila -> Csaba -> Ed -> Ügyek -> Előd -> Álmos -> Árpád - > Solt -> Taksony -> Géza -> Vajk (I. Szent István)

4.) TÉRKÉPEK