Bajor Parlament folyosóján (jobbra), hatalmas festményen, Nagy Királlyá koronáznak valakit a Magyar Szent Koronával, akit Nagy Királynak (azaz Nagy Károly királynak) neveznek.
Érdekes, hogy Atilla kardja, amely a Bécsi Múzeumban van, (mi Atilla kardjának hívjuk), de a címkén "Nagy Károly kardja" szerepel....

   Vajon ki lehetett ez a NAGY KIRÁLY, akit Nagy Károly néven neveznek (Tóth Gyula blog cikkjei e témában: https://maghreb.blog.hu/2011/05/03/nagy_karoly_1
... és ki volt "Nagy Konstantin" (Kun-stan, Hun-stan) https://maghreb.blog.hu/2012/07/24/nagy_konstantin
Arthur Király-nál is szerepel a szent korona.... https://maghreb.blog.hu/2012/10/16/arthur_kiraly

    Részlet a fenti cikkből (Tóth Gyula, debreceni informatikus, hobby történész írása):
... "Atilla halála és Árpád között eltelt idő: tehát 100 vagy 104 év.  Attila halálának 772-ben kellett bekövetkeznie (legalábbis Kézai Simon krónikájában szereplő idősíkján, szkíta naptári rendszer szerint számolva). Atila király idősebbik fiából,  Aladárból kreált Nagy Károly azonban már 768-ban elkezdett uralkodni. Kézai a magyar hon-vissza-foglalást a 872-es esztendőre datálta. Vegyük észre, hogy ha 772-höz viszonyítom a magyar honfoglalás dátumát, akkor a távolság kereken 100 év. Ha azonban a 768-as esztendővel vetem össze, akkor a különbség már 104 évet ad ki! A magyar krónikásokat tehát ugyanaz kavarta össze, ami minket is félrevezetett mindeddig: Aladár trónra lépésének évét és Attila halálának dátumát azonosnak gondolták. E két esemény azonban nem ugyanazon esztendőben történt. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a galliai hadjárat éve és Nagy Károly trónra lépésének esztendeje valóban azonos volt."

 Atilla halála (772) előtt pár évvel, idősebbik fiát, nyugatra küldi vezetőnek.
768 - ban NAGY KIRÁLY-nak választanak valakit nyugaton.... azaz Nagy Károly. Atilla idősebbik fiát !
Nagy Károly (Tóth Gyula blogja): https://maghreb.blog.hu/2011/05/03/nagy_karoly_1

 Nagy Károly a Frank birodalmat alapítja, és kezd uralkodni 768-ban. 
772-ben Atilla király meghal. (Kézai krónika, szkíta naptári rendszer szerint számolva)
800. dec. 25-én Császárrá koronázzák a Magyar Szent Koronával, Nagy Károlyt ! Atilla király idősebbik fiát!
(dátumok a Szkíta naptári rendszer szerint)

NAGY KÁROLY:
800. dec. 25-én koronázzák meg a Nagy Királyt (azaz Nagy Károlyt), ... vajon a Magyar Szent Koronával? Ahogyan a Festményen is van... ?
III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel „római császárrá” (imperator augustus) koronázta őt.
Ezzel mindkét fél a Római Birodalom felélesztését szándékozott elérni. Úgy ismert, mint az első helyreállítója a nyugati császárságnak. A Német-római Császárság csak jóval halála után alakult meg, amikor I. (Nagy) Ottó német király 962-ben bevette Rómát, és császárrá koronáztatta magát. Nagy Károly hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort. Uralkodása úgy is ismert, mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka.
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r

1000. dec. 25-én koronázták meg István Királyt a Magyar Szent Koronával.

ARSZAKIDA SZKÍTA IDŐSZÁMÍTÁS

Tóth Gyula blogja: ARSZAKIDA időszámítás: https://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_ii_arszakida_evek

 KÉP: Nagy Károly koronázása (800.dec.25) a Magyar Szent Koronával, festmény, Bajor Parlament 

 NAGY KÁROLY KORONÁZÁSA ÉS ARTHUR KIRÁLY A MAGYAR SZENT KORONÁVAL

IDŐSZÁMÍTÁSI RENDSZEREK (Tóth Gyula blog bejegyzései alapján), ebből és a krónikáink dátum adataiból :

Bővebben erről ír Tóth Gyula a blog cikkeiben: 3 db

- ARSZAKIDA-Szkíta Pártus időszámítás: https://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_ii_arszakida_evek
- Dionysius Exiguus, a naptár hamisító https://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_iii_dionysius_exiguus
- mártir kor (ANNO MARTYRUM), ami valójában a Pártus (ANNO PARTYRUM), csak meghamisították a Szkíta rendszert Rómában ! https://maghreb.blog.hu/2014/05/04/a_nagy_ciklus_iv_martir_kor

Diocletianus császár-tól számított időszámítás nem létezett. A szkíta-pap (Dionysos Exiguus) pedig vagy létező személy volt, vagy kitalált.

Egyházi okmányhamisítások a 9. században
A pszeudo-izidori dekretálék vagy ál-izidori gyűjtemény a középkorban keletkezett egyházjogi hamisítványok. A kompiláció valószínűleg a reimsi egyháztartományban, a Frank Birodalom felosztása után (843), a 9. század közepe táján készült. A hamisítványok hatása Európa-szerte érvényesült, a 9. századi kéziratok nagy száma bizonyítja ezen iratok gyors terjedését, különösen Franciaországban és Itáliában.
A gyűjtemény szerzője magát Isidorus Mercatornak nevezi, mely álnév alatt a középkor Sevillai Szt. Izidort és Marius Mercatort vélte. Valószínűleg frank-germán egyházi emberek hozták létre a katolikus egyházi törekvések és a püspöki hatalom megerősítésére, továbbá a pápa felsőbbségének kinyilvánítására a világi hatalmasságok felett.
A kollekció legnevezetesebb hamisítványa egy korábbi, feltehetőleg a 8. században keletkezett ún. Constantinusi adománylevél (Donatio Constantini), mely szerint I. Constantinus római császár a pápaságnak adományozta Itália és a Nyugat országai feletti hatalmat.
A gyűjtemény egyes darabjainak hitelességét már a 11-12. században is kétségbe vonták, de a 17. századig nagyrészt sikeres volt és hitelesnek tekintették, ekkor mutatták végérvényesen ki, hogy a gyűjtemény hamisítvány
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pszeudo-izidori_dekret%C3%A1l%C3%A9k