... "„Tessék nekem megmondani, magyar eredetű szokás-e húsvétkor nyulat és színes tojásokat ajándékozni? Pláne olyan formában, mintha a tojások a nyúltól valók lennének, amint ezt a színes anzixkártyák és a cukrászok kirakatai mutatják? Nem rég kaphatták fel, mert nem vagyok idős, de gyermekkoromban nem emlékszem, hogy ismerték volna. Volt-e ennek a furcsa dolognak valami értelme, mert így most nincsen.” (2017-es cikk bejegyzés)

A fenti olvasói levél az Ethnographia „Ki tud róla?” rovatában jelent meg 1927-ben, H.F. úrnő jóvoltából, aki Ceglédről küldte be érdeklődő levelét. Jóllehet a kérdés megfogalmazása óta közel egy évszázad telt el, mégis máig sokak számára ismeretlen ennek a közkedvelt szimbólumnak az eredete. A cikkben ennek a rejtélynek járnak utána.

A ceglédi úrnő kérdésére a kor híres folkloristája, Solymossy Sándor írt rövid feleletet. A tojásos fészek mellé ültetett húsvéti nyúl hazai szokását a német nyelvterületről behozott képeslapok és cukrász termékek megjelenésével hozza összefüggésbe. Ugyancsak innen érkeztek ívszámra a Glanzbildnek nevezett színes karton figurák, amelyek különösen a városi, polgári környezetben voltak kedvelt dekorációs termékek. Mindezen tények ellenére a nyúl eredeti jelentésével maguk a németek sem voltak tisztában Solymossy kutatásai szerint. A fellelhető német szakirodalmi adatok arra utalnak, hogy a szokás eredete a 18. század végére nyúlik vissza. Két irodalmi adat is igazolja ezt: egy 1775-ös leírás a húsvéti nyúlvadászó, azaz tojásgyűjtő gyermekjátékról, illetve egy 1789-es svájci gyermekdal, amelyben először bukkan fel a húsvéti nyúl kifejezés. A tojást ajándékozó nyúl hagyománya a 19. század közepétől vált elterjedtebbé a német területeken, de általánosnak itt is csak a 20. század közepétől mondható. A német szakirodalmi adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyermekek húsvéti tojáskereső játéka, illetve maga a húsvéti tojás ajándékozása már régebb keletű (16-17. századi) szokás volt náluk. Egyes helyeken azonban a róka, máshol a kakukk tojta a színesre festett tojásokat. A nyúllal csak később kapcsolódott össze a tojáskeresés, vélhetőleg az állat szaporaságával összefüggésben. Így válhatott aztán a húsvéti ünnepkör reprezentáns állatává. A két össze nem tartozó elem egybeolvadására egy egyszerű népetimológiai félreértelmezés adhat magyarázatot Albert Becker német néprajzkutató 1926-os tanulmánya szerint. Egykor ugyanis számos német területen húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak tojásaival együtt, aminek a neve „Haselhuhn” rövidítve „Hasel” volt. A népi magyarázat azután – a talán ezzel egyidejű nyúl („Hase”) ajándékozást – ezzel összekeverte, és így olvadt egybe a két elütő természetű szokás.

Magyarországon a húsvéti nyúl alakja a 20. század második felétől vált fokozatosan általánossá. Először vélhetően városi közegben honosodott meg és csak lassan épült be a falvak hagyományai közé, ahogy erre Szendrey Zsigmondnak és Ákosnak, a magyar népszokások kiváló kutatóinak 1940-es keltezésű megjegyzése utal: „Bocsássuk előre, hogy a húsvéti nyúl idegen majmolás, a kirakatok kísérleteznek vele a városokban, a nép azonban éppúgy nem fogadja el, mint a húsvéti csibét sem.”

Forrás cikk: https://ujkor.hu/content/tenyleg-a-nyuszi-hozza-a-tojast?fbclid=IwAR2jre-p5E_KVYdX6lvCI5hDf39KSL5xfJW3YbbVzElJWE5eYhL5Xv7-45k_aem_AUrircws1YUiS_BBwlLBoWUL3FY_PsFCL-Wp8DloEoiGIvRLcrq9rPT-z9idNGTojeQguznS31lX0_l55u5avdsi